Colleen Hoover - Losing Hope

Mintha már...
Ha eddig azt gondoltad, hogy minden férfi tapló, és érzelemmentes, akkor itt egy, akitől padlót fogsz majd!
A fülszövege:

A Hopeless Sky szemszögéből mutatta be az eseményeket, a Losing Hope pedig bepillantást enged Dean Holder történetébe, akit régóta kísért a kislány elvesztése. Úgy érzi, kudarcot vallott, amiért nem tudta őt megmenteni. Holder életét beárnyékolja a megbánás és a bűntudat. Sohasem hagyott fel Sky keresésével, mert úgy érzi: ha megtalálná, tovább tudna lépni végre. Arra viszont nem számított, hogy a találkozás pillanata még kínzóbb fájdalmat hoz.
Holder a Losing Hope-ban meséli el, hogy a tizenhárom évvel korábbi események miként hatottak az ő és családja életére, s hogyan lett magányos küldetés számára a lány megmentése. A végleges gyógyulást azonban csak a Sky iránt érzett szerelem hozhatja el…

Egyszerűen újra kitépte a szívem.
Lehet, hogy ez a rész ugyanazt a történetet meséli el, mint a Hopeless, de mégis, merőben más, sőt meg merem kockáztatni, hogy jobb! Mintha egy másik történetet olvastam volna. Imádtam. Képzeljétek el, hogy mennyire tetszett, ha már az első résztől lehidaltam... 
Dean... Dean meghökkentően csodás. Érzelmes. Csupaszív. Szenvedélyes. Heves. Imádnivaló. Jobban már meg sem szerethetem. Az, hogy betekintést kaphattunk a gondolataiba, hogy megtapasztalhattuk azt, amit átélt, megváltoztatta a szememben. Sokkal több rejlik benne, mint azt elsőre gondoltam volna.

Bár tudom, nem sokan szeretik a szemszögváltást, de ez a kötet, egy ritkán jóra sikerült példázat, amiben minden benne van, ráadásul még több is. Újraélhettem a Hopelessben történteket, beleférkőzhettem Holder legsötétebb és legmélyebb gondolataiba, miközben jobban megismerhettem a környezetét, az életét, a világát, a barátait, és a veszteségeit.
A levelek.. Egyszerre voltak csodásak, és rettentően fájdalmasak.

Ha eddig nem habarodtál bele ebbe a srácba, most biztos bele fogsz esni. Ha meg már túl vagy a beleesésen, nem fogod egykönnyen elfelejteni!
≈Lehengerlően érzelmekkel teli. És a vége reményt ad, reményt, hogy a legrosszabból is van kiút!
10/10* 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Guillaume Apollinaire: Tizenegyezer vessző

Kresley Cole - Az álmok sötét harcosa

Diana Wynne Jones: Az égi palota (Palota 2.)

Tiffany Reisz: A szirén (Eredendő bűnösök 1.)

Kresley Cole - A tél halálos csókja