Kiera Cass - A koronahercegnő
Elhatároztam, hogy csak ma írok róla, semmi kis gondolat vagy jegyzet miután leraktam, hagyj nyugodjak meg, hátha pár nap elteltével másként látom a helyzetet... És hát, nem, még mindig dühös vagyok!
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz. Csak azoknak, akik már olvasták az első három részt!!!!! Köszke;)
35 UDVARLÓ. 1 HERCEGNŐ. KEZDETÉT VESZI EGY ÚJ PÁRVÁLASZTÓ.
Eadlyn hercegnő kislánykora óta hallhatta a véget nem érő történeteket arról, hogyan ismerkedett meg édesanyja az édesapjával. Húsz éve történt, hogy America Singer benevezett a Párválasztóba, és elnyerte Maxon herceg szívét, akivel azóta is boldogan éltek. Eadlyn mindig is igen romantikusnak találta szülei tündérmesébe illő történetét, habár soha eszébe nem jutott volna a nyomdokaikba lépni. Ha rajta múlik, a házasságot addig halogatja, amíg csak lehetséges.
Csakhogy egy hercegnő sosem rendelkezhet maradéktalanul az élete felett, így bármennyire hevesen tiltakozik is, Eadlyn sem kerülheti el a saját Párválasztóját.
Eadlyn egyáltalán nem számít arra, hogy saját története a szülei meséjéhez hasonlóan boldogan végződik. Amikor azonban megkezdődik a versengés, talán mégis mutatkozik arra némi esély, hogy az egyik udvarló elnyerje a szívét, felfedje az összes előtte álló lehetőséget, és ezzel azt is bebizonyítsa, hogy Eadlyn számára korántsem olyan lehetetlen rátalálni a saját boldogságára, mint azt képzelte.
HÚSZ ÉVVEL EZELŐTT ÉDESANYJA NYERTE EL A KORONÁT.
ELJÖTT VAJON AZ IDEJE ANNAK, HOGY EADLYN HERCEGNŐ IS RÁTALÁLJON AZ IGAZ SZERELEMRE?
Nem, nem hiszem, hogy eljött. De igen egy újabb könyv, és majd lesz még egy újabb is. Nagyon örültem volna neki, és tényleg vártam is, ha kicsit több minden lett volna benne, most jó kedvem lenne. De végig azon pörgött a főszereplőnk, hogy ő ezt az egészet mennyire nem akarja... Hát majdnem sikerült az én kedvemet is elvennie az egésztől...
Akkor sorjában. Kiderül, hogy Americáék házassága milyen jól is sikeredett, amit meg is koronáztak 4 gyermekkel. És hát, igen a legidősebb Eadlyn lett, aki sajnálatára kemény 7 perccel megelőzte lelki társát Achrent. Ezen sajnos 18 év után is képtelen átlendülni, erről leginkább a mantrája árul el sokat, na meg az, hogy semmi önbizalma, amit látunk az csak színjáték. Komolyan, az egész külső megjelenése, a viselkedése ellentétes az igazi valójával! Mármint a gondolatai és az elhatározásai ezt mutatják. Lehet, hogy velem van a baj, de mostanában nem bírom elviselni a női főszereplőket (ezért olvasom a Greyt). Ám akkor sem érem fel ésszel, hogy miért nem teszi vagy mondja azt, amit valójában érez. Az a csökönyös elhatározása, hogy egy uralkodónak keménynek kell lennie, mindenkit elhatárol tőle. Így nagy csoda, és sok-sok oldal mire eljutunk odáig, hogy a Párválasztó megkezdődjék! MINI SPOILER: Kile bekerülése számomra nyilvánvaló volt, már akkor, mikor egymásba ütköztek... VÉGE Na, de a másik 34 charme-os, intelligens és tettre kész fiú is ott van ám. Természetesen semmit nem akar tőlük, így az egész mesterkélt, és közben hallgathatjuk Eadlyn monológjait, hogy neki milyen szörnyű ez és idegen, és hogy mindenki ellene van, miközben ő "a nagy elterelés". Úgy meg tudtam volna cibálni azt az elkényeztette gyereket! Aztán úgy a könyv 80%-ától javul a helyzet. Ráeszmél, hogy igenis nagy szükség van rá, és csak ilyen módon tud a szülein segíteni. És eközben kis fény derül az országban bekövetkezett változásokról, lázongásokról. (szerintem amúgy csendben Henri-Erik megsúgja a megoldást, mikor is elárulja, hogy a swendieknél nem királyság az államforma) Kedvesünk rájön arra is, hogy nem bírja tovább játszani a jégkirálynőt, és kezd nyitni a fiúk felé. Egy-két randi igencsak balul sül el, de a többi csodás. Így felmerül Eadlynben a kérdés, hogyan tovább? Mit kezdjen a kusza érzéseivel? Ám mire rájöhetett volna, nagy csapás éri a családjukat, ami leginkább Americának megrázó. És akkor ott azon a ponton, mikor mindenki a támogatását adja, megvilágosodik és rájön, hogy a fiúk most már sokkal többet jelentenek neki, mint ideiglenes látogatókat, akikkel jópofizni kell.
≈ Rendkívül dühös voltam/vagyok , hogy nem sikerült lezárni ebben a könyvben a sztorit, de inkább csak azért, mert még messze van az, hogy olvashassam. De igazán többet vártam, főleg a 3. rész fantasztikussága után... Ám megbékéltem, mert ezeket írta a Kiera a köszönetnyilvánításba: "Külön köszönettel tartozom neked, olvasó, általában véve azért, mert szuper ember vagy, de főleg azért, mert beszerezted a negyedik könyvet is, pedig azt hitted, csak három kötet lesz." Hát igen, beszereztem! És lassacskán, köszönhetően a végének, már nem utálom a főszereplőt, sőt nagyon is várom, milyen változásokon megy majd keresztül! Szóval kezdem megkedvelni!
10/7
Megjegyzések
Megjegyzés küldése