Tiffany Reisz: A szirén (Eredendő bűnösök 1.)


Vendégbejegyzés - NinjaDeltoidMacska

Ez a világ a férfiaké, de egy nő van legfelül.
Nora Sutherlin erotikus regényeiről híres és hírhedt – és van egy titka, amelyet túl sokan tudnak ahhoz, hogy ne kerüljön napvilágra. Nora legújabb kézirata más, mint az eddigiek: komolyabb, mélyebb, személyesebb – és Nora biztos benne, hogy meghozza számára az áttörést… De vajon lehet-e együtt dolgozni a kimért, karót nyelt angol szerkesztővel, Zachary Eastonnal? Hiszen ő mondja ki az utolsó szót, de maximalizmusa felháborítja Norát. Zach-et Nora szabados életmódja kergeti az őrületbe – és a tény, hogy egyre inkább vonzódik ehhez a nyílt, mégis titokzatos nőhöz.
Nora azt hitte, mindent tud arról, milyen, amikor az ember a saját határait feszegeti. De abban a világban, ahol a szenvedély maga a fájdalom, soha semmi sem ilyen egyszerű.
Ki lehet az a férfi, aki öt év távlatából is irányítani képes a nő minden gondolatát? És egyáltalán: ki is Nora Sutherlin valójában? Képes lesz-e valaha önmagának megválaszolni ezt a kérdést?


~Manapság az erotikus könyvek virágkorukat élik, így úgy éreztem én is nekikezdek egynek. Tiffany Reisz könyveit mindenki dicséri, hát rá esett a választásom, és nem is bántam meg. A könyv alapját a BDSM adja meg, és örülök hogy itt legalább realisztikusan ábrázolják, hogy vannak menekülő szavak, és mindenkinek más az igénye benne. A történet egy szerepváltóról (lehet aktív és passzív is) Noráról szól, aki mint hírhedt könyvírónő tengeti napjait gyakornokával az édes Wesleyvel. Itt van még az új szerkesztője Zach, a csődbe ment házasságával, és persze izzik köztük a levegő Nórával. Igen, csakhogy ott van Nora másik állása dominaként és Soren...
Ez a könyv tényleg jó. Humoros, kissé izgulós, de néhol nevetségesnek éreztem. Ott van Nora titkolt állása, ahova elviszi Zachet, de a férfi nem jön rá, hogy a nő ott dolgozik. Lássuk az exe irányít ott mindent, a dugópajtása ott dolgozik, van egy saját lakosztálya Norának, komolyan nem esik le?! Na, és az erotikus jelenetek nem tudom kinek mi, de egy liftben megujjazni valakit nálam nem a fülledt erotika megtestesülése. Gyakran olyan érzésem volt, hogy rákiabálnák Norára, hogy oké kislány két percre csukd össze a lábad, és próbálj más megoldást találni a saját és/vagy mások testi épségének tönkre vágásán kívül. Nekem tényleg nincs bajom a BDSM-mel, de komolyan rossz helyen berakva nevetségesnek hat. Oh, és Nora mint a nő aki legfölül van... hát nem max a trón lábánál guggol valahol, és ez nem a szerepváltságáról hanem az infantilis viselkedéséből ered. Jó volt látni mikor a kedves kis Wesleyvel volt, ott egy humoros vagány nő volt. Zach mellet tűrhető volt még mindig humoros de nem éreztem a Norából áradó veszélyt, és misztikumot amit mindenki ecsetel. Na, és Soren mellette Nora egy házinyúl aki csak hagyja magát hogy jó a tiéd vagyok, nem, nem megyek vissza, oké dugjunk, verj meg az is jó, és itt bármennyire is akarta az írónő a tudtunkra adni hogy ez egy szép kapcsolat csak nem működik, nekem két hormon fűtött bagzó macska jut eszembe róluk. Soren karaktere egyáltalán nem jött le sem vadítónak sem rejtélyesnek, a fejemben egy kissé kopaszodó kövérkés pap volt, aki a ministráns fiúk helyett Norát vette célul. Ahányszor csak "kicsikémnek" nevezi a lányt annyiszor borzadtam el. Ez egy gusztustalan becenév (oké ez csak nekem).
A könyv leginkább a titkokra épül. Nora könnyen kikövetkeztethetőire, és Zach meglepő fordulatára. Ezeket jól adagolták főleg, hogy Nora könyvét is belekeverik. Az egyházi vonatkoztatásáról nem említenék szót néhol érdekes néhol meg ismét csak nevetséges.

Kedvenc szereplő(k): Wesley, Griffin, Grace
Amit szerettem: humor, Caroline és William részek, Wesley&Nora részek
Amit nem: néhol nevetséges, kicsikém..., rossz helyen lévő erotika
Kedvenc idézet:"– Roppantul tehetségesen tudok elrontani dolgokat. Néha még engem is lenyűgöz."
10/9

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Guillaume Apollinaire: Tizenegyezer vessző

Kresley Cole - Az álmok sötét harcosa

Diana Wynne Jones: Az égi palota (Palota 2.)

Kresley Cole - A tél halálos csókja