2015. április 29., szerda

Pályázat!

A Moly már a 6. könyvjelzőtervező pályázatát hirdeti! Le ne maradjatok róla!
A legfontosabbak:

  • bárki pályázhat, aki 2015. április 28. előtti regisztrált Moly
  • egy ember legfeljebb 3 tervvel pályázhat
  • kulcsszavak (egy vagy több) felhasználásával alkosd meg a könyvjelzőt: sárkány, abszurd, kalóz, borzongás, szabadság, másvilág, zen, elmúlás, csendélet
  • nevezési határidő: 2015. május 6. dél

Emellett fülszöveget is írhatsz verses formában!
  • a kulcsszavak mindegyikének felhasználásával írj egy maximum 16 soros verset
  • határidő: 2015. május 24. éjfél

2015. április 28., kedd

Jode Ellen Malpas - Kell a férfi

Akkor a befejező résszel is meglennék a Kell a férfivel.
Kezdeném a borító szövegével:

A birtok, ahol a szenvedélyes szerelmi viszony kezdődött, most – Ava és Jesse életének legfontosabb napján – vendégektől nyüzsög. A lány már beletörődött, hogy sosem szelídítheti meg a Jesse-ben lakozó vadságot, de már nem is akarja. Szerelmük mély és kapcsolatuk szilárd, de mikor a lány már kezdené azt hinni, hogy végre sikerült a visszafogott felszín mögé hatolnia, újabb kérdések merülnek fel, s Avában ott motoszkál a kétely: Jesse Ward talán mégsem az, akinek hitte. Túl jól ért hozzá, hogyan röpítse Avát még az eksztázison is túlra… és taszítsa a kétségbeesés legmélyebb bugyraiba. Itt az idő, hogy a férfi színt valljon…

Hmm...Hát, a könyv, igen. Nehéz bármit is mondani... Egymásnak teljesen ellentmondó érzéseim vannak vele kapcsolatban. Szerettem is meg nem is. Megmarad a szenvedélyes, túlfűtött szál és természetesen a kissé őrült félisten is, de mégsem azt a hatást váltotta ki belőlem, mint az első két rész. A második rész végén felettébb boldog voltam, hisz egy esküvő előtt álltunk és úgy tűnt már csak apró titkok maradtak feltárásra. Na hát nem! Mármint az esküvő megvolt, persze elég rendhagyó módon, de mit is várnánk egy "szexhotel" tulajdonostól... Ami az apró titkokat illeti, nem olyan aprók, de nem is ez okozza kezdetben a bonyodalmat. Nem árulok el azzal sokat, ha elmondom, azt amire már amúgy is lehetett gyanakodni, mégpedig, hogy Ava terhes. Ohh is itt indult be a lavina! Az elején még csak lassan, csendesen a háttérben, aztán pedig szépen az arcunkba vágja az írónő, és csak (legalábbis én) annyit tud mondani az ember, hogy MI?????????? NEM LEHET! Hogy érthető is legyen a zagyvám, több mint 600 oldalon keresztül stagnál a sztori, majd az utolsó 50 oldalra úgy beindul, hogy le se akarod tenni! Igen, de el is kell addig jutni, szóval a problémám a könyvvel az volt, hogy lerágott csontnak tűnt az elején és egyszerűen nem olvastatta magát, tudjátok nem volt meg az az érzés, hogy beleférmégegyoldaléjfélig. És sajnos nem tudtam elvonatkoztatni attól, hogy sokban hasonlít a Szürkére... És ezért szenvedtem az olvasásával, de tetszett, mert miközben olvastam akkor akartam tovább haladni, de nem akkora hévvel jött ez az érzés, így tartott ilyen sokáig. De, hogy ne ilyen negatívan zárjak, mert nem lenne teljes az igazság. Ez a trilógia megmutatja, hogy a szerelem mennyi akadály képes legyőzni, olyanokat is amik a múltból sejlenek fel vagy akár újakat is, és hogy a jelen vágyakozása milyen csodásan képes átalakulni a jövő közös életévé, mindezt a humor s komolyság kellő árnyalataival tálalva.
≈ Emellett végre mindenre választ kapunk, bár kicsit olyan, mintha az utolsó rész utolsó 100 oldalán jött volna meg az írónő ihlete és akkor találta volna ki a magyarázatot... De piros pont a sok humorért, ami szerintem észrevehető volt a facebookon, ohh, hogy mennyi vicces rész is van benne (kitett kismillió idézet:D), ez nagyon tetszett benne.
10/7

2015. április 22., szerda

Hírek!

Már biztos mindenki tudja a végeredmény, azaz az eddigi utolsó variációt, legalábbis ami Jacet illeti. De most megpróbáltam összegyűjteni az összes tudnivalót a Shadowhntersről, ugyanis nem Jace mindennek a közepe!:P
Akkor kezdjük az elején:
  • az hamar kiderült, hogy nem a filmben szereplő színészek vesznek majd rész a sorozatban. Én ezt személy szerint egyáltalán nem bánom, csak mellékesen a film sem tetszett...
  • az ezer százalék, hogy lesz 13 rész, és az is hogy csak 2016-ban (és ez az amcsi premier), de hogy a sztorija mire terjed ki az rejtély
  • nagy a valószínűsége, hogy az angyalképű Raphael is szerepet kap
  • mindenképp lesz Malec szál!!!!!!! (itt az összes Bane krónika, mert Magnus felejthetetlen)
  • kisebb-nagyobb változások is lesznek, amit én nem annyira értékelek, de nem lehet teljesen könyvhű... pl. idősebbek lesznek 2 évvel, és a szereplőkörben is történik változtatás
Ami a színészeket illeti, sokáig nem találtak megfelelő karaktereket, de lassan összeáll a kép. És ugye hétfőn hullott le a lepel Jace mivoltáról, még trend is lett belőle! #WhoIsJace

A szépfiúnk nem más, mint a Vámpírakadémia egyik szereplője, Dominic Sherwood. Úgy gondolom, hogy a legjobb választás a felkínálkozó színészek közül! 
Szerintetek jobb vagy rosszabb, mint az előző?

A helyszínekkel is sokat foglalkoznak már most, sőt a forgatás hátterében folyó munkák is haladnak, pl. a kosztümök, vagy az effektek.




 Ezek után természetesen feszülten várjuk a többi színészt is! És minden apró elsuttogott információra éhezünk! Próbálok lépést tartani, de a sok pletyka...

2015. április 21., kedd

Anne Rice: Memnoch, a Sátán (Vámpírkrónikák 5.)

Anne Rice sötéten igéző, vakmerő regényében Lestarnak, a vámpírnak – a szörnyetegnek, a számkivetettnek, a csavargó hősnek – a földi világon kívül kell szembenéznie a leghajmeresztőbb ellenfelével. Kalauza, Memnoch, az ördög, körutazást tesz vele a Teremtésben, és elviszi a misztikus birodalmakba, amelyekkel egy napon mindnyájunknak szembe kell néznünk: a Mennybe és a Pokolba.
~ Huhh, már majdnem a felénél tartunk a sorozatnak, szóval fel vagyok dobva, meg egy kicsit szomorú is vagyok emiatt! De lássuk csak milyen is a könyv. Hát, így elsősorban meg kell valljam, nem igen van cselekmény, mármint maguk a szereplők csak állnak/ülnek/sétálnak és beszélgetnek. A könyv java szóval csak történetek, amiket a szereplők elmondanak Lestatnak, az tovább adja Davidnek, és kész a Memnoch, a Sátán. Szóval akkor elég unalmas volt, ugye? Egyáltalán nem! Lássuk az első mesélőt Robertet, aki pusztán már csak azért is egy érdekes figura, mert Lestat már megöli mire beülnek egy bárba csevegni. Érdekes volt, hogy miközben elmeséli az életét és próbálja meggyőzni Lestat-t, hogy védje a lányát, Dórát és annak "örökségét", egész végig azt mondta a fejemben egy hang, hogy nem, ez nem lehet elolvastam már négy könyvet, és csak most jön vissza úgy egy szellem hogy az beszélni kezd. Mert oké, ott van Jesse anyja aki mindig megjelent, ha kell, de nem beszélt, vagy akkor miért nem jön már vissza egyenesen Claudia? De valójában, még ha én úgy is éreztem kissé fölösleges Robert élet összegzése nem untatott. Persze ő csak a körítés volt, valójában a lánya Dóra volt a könyv "sztárhalandója", aki egy tévés hittérítő, nagyon okos, kedves, teológus meg előhozza Lestat menstruáció fétisét stb. Számomra Dóra viszont csak a végkifejlet miatt volt értékelhető karakter, hisz valójában nem sokat szerepel és akkor se érdekes (számomra!). Persze a főattrakció a Cserkelő, aki mindenhova követi Lestat és mint kiderül ez bizony maga a Sátán. Lestat először úgy gondolja hibbant, majd feltűnik David és Armand akikre rábízza Dórát, mert neki el kell mennie a Sátánnal "állásinterjúra". Bizony, a sokat megélt Lestat ezúttal pályázhat a Pokol hercege címért. Ennek keretében pedig Memnoch körbevezeti a Mennyen és a Teremtésen majd a Poklon. A könyv nagy részét pedig, ez a mese teszi ki. A történet, pedig valami zseniális! Anne Rice összegyúrta hát a Teremtés történetet és az evolúciót. Azt mondta, oké van egy Isten, aki megteremtette az anyagot, de onnan már a Föld tette a dolgát jöttek a baktériumok, élőlények és egyebek ahogy azt Darwin felvezette. Ezt az angyalok köztük Memnoch, éljenezve fogadta, de felfordult a Mennyország amint látták, hogy Jézusom a halnak arca van mint nekik, a madaraknak szárnyuk mint nekik, és Uram irgalmazz az ember már olyan forma mint ők maguk. Szóval a Sátánnal az élen kitör a felháborodás. Majd szépen sorban jönnek a dolgok amik miatt Memnoch, először az embereket, majd a Seolban ragadt lelkeket is megsajnálja. Több "poént" már nem lövök le hisz ez egy nagyon komplex történet, amit néhol már-már elég nehéz felfogni, de minden szempontból nagyon rendhagyó és eredeti.
Összegzésül a könyvnek kevéske cselekménye van ugyan, de a teológiai kérdések, és a teremtés elmélete fantasztikus. Oh, viszont a vége! Lestat a hozott szuvenírrel felbolygatja a világot, és vallási káoszt teremt Dóra segítségével. Ahogy erre a többi vámpír pedig reagál, számomra érthetetlen, és ostoba, de ki tudja lehet csak én nem értettem.
Kedvenc szereplő(k): Armand, David, Lestat
Amit szerettem: teremtés elmélet, Mickey bácsi szeme bár nem értem a fontosságát :)
Amit nem szerettem: a vége, a termetés elmélet nagyon tömör néhol nehezen érthető
Kedvenc idézet: (Lestat) "- Nem keresek mentséget arra, hogy mit teszek, és ki vagyok. Ha azt képzeled, hogy ezt teszem, ha ezért akarsz társadnak a pokol irányításában vagy az Isten vádolásában...akkor nem a megfelelő személyt választottad. Megérdemlem, hogy fizessek azért, amiért elraboltam az emberektől.

10/8

2015. április 16., csütörtök

James Dashner: Az útvesztő ( Útvesztő 1.)

Vigyázat! Spoiler!
Thomas egy hideg, sötét liftben tér magához, s az egyetlen dolog, amire emlékszik, az a keresztneve. Minden más eltűnt az emlékezetéből. Amikor a lift ajtaja kinyílik, Thomas a Tisztáson találja magát egy csapat srác között. A Tisztáson élő fiúk mindennap Futárokat küldenek a lakóhelyüket körbeölelő Útvesztőbe, amelyet nehéz kiismerni, mivel a falai minden éjjel elmozdulnak. Thomas, az utolsóként érkező újonc számára egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az Útvesztő egy kód, ami megfejtésre vár. Úgy dönt tehát, hogy ő is Futár lesz. Annak viszont, hogy a megfejtés közelébe kerüljön, komoly ára van: például olyan lényekkel is találkoznia kell, akik elől mindenki más menekül.
EGYSZER CSAK MINDEN MEGVÁLTOZIK…
…megérkezik a Tisztásra az egyetlen lány, Teresa, aki nemcsak Thomasra lesz nagy hatással, hanem az egész csapat sorsára is.
A Film:
~Mikor megjelent tavaly a filmváltozat akkor lett igazán felkapott ez a sorozat, ekkor én csak vállat vontam, hogy oké ez is biztos valami Battle Royal koppintás, vagy valami hasonló, így nem nagyon vonzott a film főleg úgy, hogy még a könyvet se olvastam. Na de, a napokba elkezdtem, és be is fejeztem a könyvet, hát a film elé is beültem, hogy akkor már azt is elemzem nektek. Nos, maga a film, HA csak magát a filmet nézzük, szerintem elég korrektre sikeredet. Sokan felróják ugyan, hogy az egésznek se füle se farka, de hát kérem ez csak az első rész persze, hogy nem értünk meg mindent, és maradnak még kérdések. A színészek jól voltak összeválogatva, mindenki megfelelt a szerepének. Thomas Brodie-Sangster (Newt), pedig az egyik kedvenc színészem, a Nanny McPhee óta, és Newt a könyvbeli kedvenc karakterem, szóval még ha a fejemben teljesen máshogy is nézett ki Newt nagyon örültem, hogy ő játssza. Bár hogy őszinte legyek minden karaktert máshogy képzeltem el, de hát ez nem a film hibája. A látvány világ szintén kiemelkedő, nem volt igénytelen az animáció az Útvesztő és a Tisztás is remekül nézett ki. A cselekmény meg ha néha vontatott is volt, de elég izgalmasra sikeredett. 
Na, de ha összevetjük a könyvvel! Iszonyatosan rossz adaptáció! A film, és a könyv között annyi a közös pont hogy van egy labirintus benne, és a szereplők nevei nem változtak, és még így is sokat mondtam! Newt és Alby karakterét konkrétan felcserélték ahol a könyvben Newt szerepelt, ott a filmben Alby, és amit külön szíven döfés volt számomra Newt alig kapott szerepet, és nem hívta Thomast Tommynak (jó ez csak nekem volt tragédia de no...). Gally karaktere pedig, az egész film alatt pozitív szereplő volt, szinte a barátja Thomasnak! A cselekményt teljesen összekuszálták, például Theresa hangja hamarabb megjött mint maga lány vagy Alby sérülése, és a halott Siratós rész! Ó és Theresa az egész film alatt csak annyit mond Tom, Tom, Tom! A Tisztás szabályai teljesen mások lettek, az meg már felesleges megjegyezni hogy az adatokat is megváltoztatták. ÉS A MEGOLDÁS! HOLLY JESUS! Megváltoztatták a megoldást ez meg, hogy a francba jött?! Erről nem is akarok már többet mondani...
Szóval mindenki nyugodtan nézze meg a filmet a könyv előtt/után/közben, mert egy tökre más sztori pár azonos ponttal!
A könyv:
~ A könyvet talán három hétig olvastam, de valójában csak két napig ugyanis az első ötven oldalt untam és csak húztam-vontam a dolgot majd hirtelen felfaltam a történetet. Idegtépő volt a történet kezdete, mert csak kapkodtam a fejem hogy most mi van, mi történik, miért nem válaszolnak Thomas kérdéseire. A szlenget pedig csak a könyv végére sikerült megszoknom, de még most se szeretem a plotty, bökött és bökd meg szavakat. Oh de, amint kinyílt Thomas csipája és elkezdett a saját feje után menni rögtön megszerettem a könyvet. A Tisztás lakói is mint szerethetők, mint Serpenyő, Chuck és Alby, vagy a két kedvencem Minho és Newt. Az Útvesztő elgondolása nagyon tetszett, a csavar a végén pedig nagyon jól lett beletéve. A történet jól rejtegeti, és pont időben oldja fel a titkokat nem siet el semmit, és nem voltak erőltetettek sem. Theresa karakterétől nagyon féltem, hogy mint sok YA könyvben itt is kevéske jellemvonása "a lány akibe a főszereplő szerelmes és milyen szép"-ig fog kiterjedni, viszont hál' istennek rendesen kiveszi a részét a megoldásban, és egy egészen kedvelhető karakter lett belőle. Oh, és a megoldás mennyire jó már! De nem spoilerezek, elég annyi hogy milliószor jobb, és értelmesebb mint a filmbeli.Magáról a poszt-apokaliptikus világról egyelőre nem írok semmit, hisz az első részben kevéske mutatkozik belőle, viszont már nagyon várom hogy kezembe vehessem a Tűzpróbát, és megtudja mi is történt szegény kis bolygónkkal!
Kedvenc szereplő(k): Newt, Minho, Thomas, Serpenyő
Amit szerettem: az Útvesztő és a Tisztás felépítése, a titkok, a vége
Amit nem szerettem: a szleng, döcögős kezdet
Kedvenc idézet:"– Rendben, engedd ki ezt a hülye lányt.
 – Nem vagyok hülye! – kiáltotta Teresa. A hangját majdnem teljesen elnyomták a vastag falak. – És idebenn minden szavatokat hallom, ti kretének!
Newt szeme elkerekedett.
– Tommy, igazán kedves kislányt sikerült összeszedned."


10/9.5

2015. április 15., szerda

Egy kis zene

Szerintem nem én vagyok az egyetlen, aki olvasás közben zenét hallgat, majd azt hozzá is köti. Mármint ha később hallom azt a számot, akkor az a bizonyos könyv fog eszembe jutni, a benyomásokkal együtt. Sok olvasó készít is lejátszási listákat, hát én nekem nem futja rá:D...De jó pár írónak is van ilyenje, sőt nemhogy készítés közben hallgatták, hanem kifejezetten egy-egy számról a saját irományuk jutott eszükbe, néhány esetben ezt bele is írják a könyvbe (persze csak ha illik az adott részhez, lásd a sok szám a Szürkében). Na én most hozok rá egy példát!
Éppen hangolódom rá a Csitt-csitt sorozatra, újra, mert szeretnék egy kihívást teljesíteni. Még szerencse, hogy él az újraolvasás lehetősége! Hogy a lényeget is leírjam, most Becca Fitzpatrick összeállítását hallgatom, és gondoltam veletek is megosztom ezt!
És lásd, de ez csak az ami az első könyvhöz van.
Nem minden számért vagyok oda, de egy -kettő egész jó!
Ez a szám sok filmből ismerős lehet (de amúgy is), többek között a Szürkéből! Vagy a Galaxis őrzőiből...Egy kicsit furcsa, hogy egy ilyen angyalos stb. könyvhöz és ilyen teljesen más hangulatú filmekhez is illik ugyanaz a szám. Amúgy is most mindenki úgy beleszerelmesedett ebbe a korszakba...
És akkor itt lehet megtalálni a többit.:)
Nektek is vannak számok a fejetekben, amiről egy-egy könyv jut eszetekbe? Mi az a szám és melyik a könyv?

2015. április 12., vasárnap

Jessica Park - Flat-Out Love

És akkor egy hét pihentetés után jön a Flat-Out Love, Jessica Parktól.
Azért tettem egy kicsit le, hogy ne rögtön az érzelmektől fűtött verziót kapjátok, de valahogy még most sem nyugodtam le annyira...De akkor is ma hozom!
A könyvhátlapján:

A srác magas volt, legalább száznyolcvan centi, szőkésbarna haja a szemébe lógott. Pólóján az a felirat állt: Nietzsche (csak azért van a link, mert én sem tudtam ki az, szégyen vagy nem, de itt mindenki megtudhatja) a haverom.
Íme, Matt. Julie Seagle kedveli őt. Nagyon is. De ott van még Finn. Akibe Julie teljesen belezúgott.
Bonyolult? Kínos? De még mennyire.
Julie nemrég költözött Bostonba, hogy megkezdje egyetemi tanulmányait: mégis honnan tudhatta volna, hogy édesanyja régi jó barátnőjének családjánál fog kikötni? Csak ideiglenesen akart megszállni náluk. Arról szó sem volt, hogy fontossá válik a Watkins család számára, vagy hogy beleszeret az egyik fivérbe. Pláne nem abba, amelyikkel még egyszer sem találkozott személyesen. De hát számít ez? Finn megérti őt, jobban, mint valaha bárki. Ők ketten egy hullámhosszon vannak.
De a szerelem – és annak mindenféle csavaros, bonyolult változata – mindig tartogat meglepetéseket. És soha senki nem ússza meg sértetlenül.

Kezdeném is az elején, már akkor belopta magát a szívembe, a vonaton (vonatoztam mikor elkezdtem) olvasva nem egyszer nevettem fel, de szerintem szimplán túljutnak rajta az emberek. 
Nagyon tetszett az, ahogy az írónő lefestette a karaktereket és a köztük lévő kapcsot. Rég volt olyan könyvem, ahol minden egyes szereplő tetszett volna! Fantasztikus az anya-lánya kapcsolat leírása, de komolyan pont olyan, amilyet bárki simán elképzel (vagy személy szerint benne él:D) csak egy idézettel demonstrálnám: 
- Anyu mennem kell. Azt hiszem megjött ez a Matt gyerek.
-Biztos, hogy ő az?...
- Egy őrültnek tűnő pasast látok, egyik kezével élénk színű cukorkát kínál, a másikkal véres sarlót lenget. Á! Az autóhoz int. Biztosan értem jött.
És Julie hasonló szófordulatai tarkítják még sok helyen a könyvet, sőt a többi szereplő is rendesen kiveszi a részét, szóval humorban nincs hiány. Nem szenvednek hiányt egyéb érzelmek terén sem. Gondolok itt a kialakuló nem egy, hanem több szerelemre is. De ugye mi olvasok csak egyben vagyunk érdekeltek, csak azt akarjuk, hogy az az egy összejöjjön! Bár ezt sok minden akadályozza,  és nem tudom ki hogy volt/van/lesz vele, de nagyon is hamar rá lehet jönni a család titkára. Én mondjuk egy kicsit túlkomplikáltam, de azon az egy részleten kívül az egészre rájöttem. Ami persze semmit nem von le abból az érzésből, mikor valójában Julie (és így mi is hivatalosan) rájön a titok nyitjára. De ebből a szempontból esetlennek és vaknak éreztem a mi kis főszereplőnket, minden más téren próbál és helyt is tud állni, de itt úgy viselkedik, mintha be lenne kötve a szeme, pedig minden ott van előtte. És persze mikor mindent megért, az túl sok neki....De egyet elárulhatok, bár nem is oly nagy titok, hogy minden jó, ha a vége jó!
≈ Tényleg szerettem és csak úgy elrepült az idő miközben olvastam. Együtt zuhantam a könyvvel, de még szerencse, hogy az ernyő jól szuperált!
10/10

2015. április 9., csütörtök

Anne Rice: A testtolvaj meséje (Vámprkrónikák 4.)

Vámpírhős, rocksztár, embertömegek csábítója, kísértő szellem… Lestat valóban rendkívüli a halhatatlanok között! Mégsem boldog, lángoló vére tovább űzi, szeretne visszaváltozni halandóvá, hogy halálon túli léte újra értelmet nyerjen. Ez a vágy űzi céltalan bolyongásaiban, Amszterdamtól az Amazoni őserdőkig, míg végül találkozik az egyetlen lénnyel, a minden ördögnél gonoszabb Testtolvajjal, aki valóra válthatja kívánságát. De miután Lestat lemond vámpírtestéről, tudomásul kell vennie azt, amit rég elfelejtett: a halandó ember sebezhetőségét és gyarlóságát…
Újra üldözőbe kell vennie a rejtélyes testtolvajt, hogy visszaszerezze ellopott testét, hogy újra elfoglalja helyét minden vámpírok leghatalmasabbjaiként…
~Vegyesek az érzéseim ezzel a könyvvel kapcsolatban. Az elején untam magam, nem kötött le Lestat szenvedése, majd miután kicsit megpörköli magát, és David végre beszél a fejével visszataláltam a könyv hangulatához. Ebben a könyvben kiállhatatlan volt Lestat karaktere, hol szerettem, mert megvillantott egy kis gonoszságot, de azonnal vissza is süppedt a sírás és a halálosan szerelmes szenvedő szerepébe én pedig téptem a hajam hogy "te hülye hát nem veszed észre hogy átver?!". De legalább Mojo ott volt mellette, és vigyázott rá. Claudia "felbukkanásait" Lestat rémálmaiban nagyon szerettem, jó volt olvasni az eszmecseréiket, Claudia továbbra is az egyik kedvenc karakterem és remélem fel fog még tűnni a későbbi részekben. Emellett ami hol menti, hol aláássa a könyvet az a humora. De tényleg, nem lehet komolyan végigolvasni Lestat szenvedését a wc-vel, vagy hogy úgy retteg Mariustól mint valami tinilány az anyjától. A történet szerelmi szálát Gretchen szolgáltatta, aki egy viszonylag kedvelhető karakter bár nem sok színt hozott be, a végén pedig haragudtam rá ahogy fogadta Lestat. A könyv megmentője mégis a vége a luxushajón való bujkálás és tervszövés. Bár Lestaton itt is csak fogtam a fejem hogy folyton csak arra tudott gondolni hogy le akar feküdni Daviddel, mert most képes rá. Ha egy elmebeteg rohangál a fantasztikusan erős vámpírtestedben, miközben te egy náthába is belehalsz, nem ismétlem, NEM állsz le szexelni egy hetven éves öregemberrel! De a végén kétszer is meglepődtem, és végül is jó szájízzel tettem le a könyvet, hogy belekezdhessek a következő részbe.  
Kedvenc szereplő(k): David Talbot, Mojo, Claudia
Amit szerettem: a két csavar a végén, Lestat ismerkedése a halandó élettel, Claudia felbukkanása
Amit nem szerettem: nyögve nyelős kezdet, Lestat sírása és szenvedése
Kedvenc idézet:"(David) - El ne kezdj sírni megint!
                           (Lestat) - Szeretek sírni. Muszáj. Mi másért bőgnék ennyit?"

10/7

2015. április 8., szerda

Bane krónikák 10. Vég, vagy egy új kezdet?
Lábremegés, kiszáradt torok és gyomorgörcs, mind velejárói egy első randinak, még akkor is, ha árnyvadász vagy, és a partnered egy közel négyszáz éves boszorkánymester. Sőt főleg akkor! Persze a randi kezdetével el kellene múlnia ezeknek a kellemetlen kis jelenségeknek, és át kellene adnod magad az elégedett boldogságnak, ugye? Ugye? UGYE?!
Nem mindig, mert igenis, néha összefog ellened a világ, hogy semmi se sikerülhessen. Ez történt meg Aleckel is. Akit üldöz a balsors, de nem baj, mert mi ezen nagyon jót fogunk szórakozni. Ezen az estén ugyanis minden megtörténik. Lesz itt fenék-dal szerenád, rögtönzött zsebtolvaj kiiktatás, és még sok minden, de nem lőjük le a poént!;) Végül egy következő randi reményével (és egy fájó fenékkel) hagyjuk ott a párost, szívből remélve, hogy legközelebb otthon maradnak. Vagy legalábbis nem ölik meg magukat!
≈ Ezzel búcsúzunk is a Bane novelláktól reméljük legalább annyira élveztétek mint mi. De az biztos, hogy mi jobban! Mindenesetre méltó kiegészítése lett ez a sorozat, A Végzet ereklyéiben megismert Magnus élettörténetének.
 KockaCica
NinjaDeltoidmacska

2015. április 7., kedd

Cassandra Clare - Mennyei tűz városa

Újabb könyv Cassandrától, a Mennyei tűz városa...
Arra az elhatározásra jutottam, hogy egy kicsit radikális leszek, és nem az elején, hanem a végén kezdem a sorozat kivesézését! Vagy kezdjük, még nincs kőbe vésve. Ez nem azt jelenti, hogy fordítva olvastuk, vagy ilyesmi, sőt én minden véleményt közvetlenül azután írtam, ahogy letettem a könyvet. Ebből kifolyólag az összes általam írt részről a pillanatnyi (akkori) véleményem fog előkerülni. Akkor kezdeném is a legfrissebbel!
A könyv hátoldalán:

A Végzet Ereklyéi zárókötete 
Erchomai, mondta Sebastian. Jövök.
Árnyvadászok 
A sötétség visszatér az árnyvadászok világába. Miközben minden széthullik körülöttük, Clary, Jace, Simon és a barátaik összefognak, hogy megküzdjenek a nephilimek valaha volt legnagyobb ellenségével: Clary saját bátyjával.
Sebastiant a világon semmi sem győzheti le; – egy másik világba kell talán utazniuk, hogy esélyük legyen? Életek vesznek oda, szerelmeket áldoznak fel, és minden megváltozik a Végzet Ereklyéinek befejező kötetében.

Erről a részről a legnehezebb írni, talán, mert ez egy lezárás..ki tudja?! Vagy, mert nem is lehet róla anélkül, hogy bármit el ne árulnánk. Kb három szó ismétlődött folyamatosan a fejemben olvasás közben:"Ne! Nem lehet! Most miért?" és ezzel a három szóval össze is lehet foglalni az egészet. Ohh talán egyet kihagytam, "Ő most miért halt meg?????". De azért nem volt ennyire negatív az összkép, csak úgy éreztem, hogy tét nélkül hullanak a szereplők. (NinjaDeltoidmacska teljes egyetértését is megkaptam!) Tényleg nem fikázni akarom, de majd láthatjátok, hogy a sorozat elején is kicsit szkeptikusan álltam hozzá, majd megszerettem, de bármit megadtam volna egy NEM ilyen lezárásért...bár lehet, hogy csak azért, mert lehetetlenül szerettem volna, hogy tökéletes happyendje legyen. Hát ez részben meg is kaptam. Mint mondtam volt jó része is, mármint boldog, csak nagyon lassan indult be, és néhol egészen kiszámíthatóra sikeredett. Hangsúlyozom néhol, mert a végén azért meglepett XY kérése, és annak következményei. Mindenesetre arra jó volt, hogy a következő sorozatait mindenképp elolvassam! És arra is, hogy jó néhány foltot betömjön, bár ebben azért Magnus is sokat segített! De nem eleget, mert hát kérdéseim örökre maradnak, legalább van min vitázni Ninjával;)
≈Így a végén azt érzem, hogy ez korántsem egy lezárás, inkább csak egy szál ideiglenes elhomályosítása, amire talán később visszatérünk. Ha esetleg valakinek akad egy értelmes családfája azt szívesen venném, mert én még messze vagyok az összeállításától!
10/9

2015. április 5., vasárnap

Játék...vége

Hivatalosan is véget ért az első játékunk!
Még egyszer gratulálnék a nyerteseknek, és kiemelném, hogy a közeljövőben is tervezünk játékokat! Szóval mindenkinek lesz lehetősége, persze csak, ha akar nyerni:)
Addig is kövessétek nyomom a blogot és/vagy a facebookos oldalt, hogy le ne maradjatok semmiről!

2015. április 1., szerda

Lehetetlen ha...

Azok az esetek, mikor csak arra vágysz, hogy nyugodtan leülhess a könyveddel, de valaki mindig megakadályoz ebben:

1. Házi állatok esete
Mindenki, akinek bármilyen kis kedvence van, legyen az macska, kutya, hörcsög vagy akár kaméleon, az átérzi a helyzetet!


Van, hogy megakadályoznak benne... A rosszabbik eset, ha szét is tépi. Nem tudom ki, hogy van vele, de én néha már attól is kiakadok, ha esőcseppes lesz a könyv, vagy meggyűrődik...mi lenne ha darabokban találnám meg?!


De sokan az elrettentést preferálják. Most komolyan, te bevállalnád, hogy összekarmol esetleg megharap, hogy eljuss a könyvedig, ami a napi életmentő olvasási dózisodat tartalmazza? Szerintem nem nagy ár:)

2. Anya
Az összes édesanyának, kit gyerekeik nagyon szeretnek, egyik hobbija, hogy olvasni készülő gyermekét, pont megkéri valamire.

- Kincsem, kérlek vidd le a szemetet! Köszi! Oh, és ha már lemész rázd ki légyszí' a porzsákot, és és hozzál fel krumplit is, ha már ott vagy! Szeretlek! Majd elfelejtettem, a krumplit pucold már meg, és süsd ki! Köszönöm!
- Persze, mindjárt! Kár, hogy eszedbe jutott...

 


3. Házi feladat, tanulás, egyszóval suli

Átrágtál végre mindent, már épp készülnél lehuppanni valahova a könyveddel, mikor véletlenül vetsz egy pillantást az osztály csoportra a neten. És mit látsz, hogy egy kedves osztálytársad feltette az egymillió dolláros kérdést: "Miből írunk a héten? Kell valami holnapra?" És téged átjár a nyugalom, mert tudod. hogy mindennel kész vagy, addig a bizonyos pillanatig míg egy másik osztálytársad, nem válaszol rá, miszerint kétszer annyi dolgod van, mint eddig gondoltad volna. Én ilyenkor szoktam arra az elhatározásra jutni, hogy LESZAROM!

Neked mi szokott előfordulni? Mert nekem mind, van, hogy egyszerre...