Anne Rice: Lestat, a vámpír (Vámpírkrónikák 2.)


Vendégbejegyzés - NinjaDeltoidMacska

Lestat érzéketlen, gonosz és méltatlan a vámpírok halhatatlanságára… legalábbis ilyennek mutatja be társa, Louis az Interjú a vámpírral c. regényben. Valóban igaza lenne? Nem lehet, hogy a kegyetlenség csak álarc, mely mögött őrizni való titkok rejtőznek? Honnan származnak a vámpírok? Miért isszák a halandók vérét? Ki a legöregebb vámpír a világon? Az Interjú a vámpírral folytatása fellebbenti a fátylat a vámpírok őstörténetéről, miközben belemerülhetünk az ősi egyiptomi és kelta misztériumokba, és pillantást vethetünk a nagy francia forradalom világára – egy vámpír szemével.

~Nem csalódtam Anne Rice-ban még ha csak második nekifutásra is sikerült elolvasni Lestat történetét.Az interjúban nagyon szerettem pont az a tipikus gonosz kegyetlen és fekete humorú alak volt amikért rajongók a könyvekben.Értetlenül álltam hát mikor egy síró gyakran kétségbeesett és felettébb filozófus alkattal találtam magam szembe aki színész babérokra tör(ezt még ki is néztem volna belőle). Leilo, Farkasölő, kópé királyfi és még sok más néven nevezett Lestat teljesen más mint az interjús hullákkal táncikáló és összetöpörödött Lestat. És hogy bántam-e? Nem, megmaradt benne az amiért szeretem egy feltűnősködő alak aki szereti magát gonosznak tettetni.Amit még inkább szerettem az az édesanyjával Gabrielle-lel való kapcsolata kissé furcsa de rendkívül erős kapocs. Gabrielle kissé rideg de erős határozott női alakját jól esett olvasni a mai YA könyvek gyakran 2D karakternői után. Armand pedig meglepett a mélabús alak az interjúban valójában egy magára hagyott kegyetlen figura. Nicolas-ban viszont kissé csalódtam és lezáratlannak éreztem az ő szálát. Valójában gyakran úgy éreztem kicsit kevesebb filozófia és kicsit több magyarázat például Magnus-nál (bekattant?tényleg ennyi volt az oka?megfogom én ezt tudni valaha?!) Marius része viszont szépen volt kidolgozva főleg a kis egyiptomi szál szóval túltettem magam az okok hiányán. Emellett lehet csak én de kicsit szerettem volna olvasni Lestat szemszögéből olvasni az interjú eseményeit. A keret viszont nagyon tetszett Lestat mint rocksztár aki megosztja életét a halandókkal nagyon ötletes.
Nem ajánlom mindenkinek szabados szerelmi szálak (anya-fia, férfi-férfi) de csóknál nincs több.

Kedvenc szereplő(k): Lestat,Gabrielle
Amit szerettem: a keret történet, Marius meséje, Gabrielle és Lestat párizsi élete
Amit nem szerettem: Nicolas elvágott vége, kissé sok filozófia Sötétlő Erdőkről és Sötét Ajándokokról, kicsit több magyarázat és/vagy okok
Kedvenc idézet:"Nincs hálószoba, nincs bálterem, hová én be ne léphetnék. Halál a tűzhely parazsánál, Halál, ki lábujjhegyen oson a folyosón, ez vagyok én. Te beszéltél a Sötét Ajándokról – én használom azt. Halál Nagyúr vagyok selyemben-csipkében, ki jön, hogy elkoppantsa a gyertyát; én vagyok az üszög a rózsa szívén."
10/7

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Guillaume Apollinaire: Tizenegyezer vessző

Kresley Cole - Az álmok sötét harcosa

Diana Wynne Jones: Az égi palota (Palota 2.)

Tiffany Reisz: A szirén (Eredendő bűnösök 1.)

Kresley Cole - A tél halálos csókja